*** FIGYELEM! A következő történet csak a képzeletem szüleménye, 100%-ban kitaláció, amely semmilyen valóságalappal nem rendelkezik. ***

A hatásvadász cím után, nézzük a történetet, aminek az első fele Kuala Lumpurban játszódott a hétvégi kirándulásom során. Szombat reggel igencsak negatív érzelmekkel ébredtem, mivel nagyon nem tetszett Kuala Lumpur az első benyomás alapján, ami az én esetemben elég ritka (általában minden tetszik, ízlik, stb) de hiába próbáltam előző este megtalálni a város szépségét, sehogy se sikerült...

Amikor egy új helyre látogatok, mindig az az első, hogy elindulok gyalog és megpróbálom felfedezni a környéket, nem igazán hiszek benne, hogy kocsiban ülve vagy tömegközlekedési eszközökkel igazi betekintést lehet nyerni egy város életébe, habár biztos ott is sok érdekes tapasztalattal lehet gazdagodni... Igaz, a gyalogos próbálkozásaim nem mindig jöttek össze, először Austin-ban szembesültem a ténnyel, hogy nem igazán vannak járdák, Penang-ban szintén nem jutottam messzire, és most itt KL-ben is pár km megtétele után vissza kellett fordulnom... mindez péntek este 11 óra körül lehetett, negatív hangulatomat próbáltam az egyből munka utáni 3,5 órás vezetésnek, mármint inkább az ezután bekövetkezett még 3 óra dugóban veszteglésnek betudni, de makacsságomból kifolyólag úgy döntöttem, hogy újra kocsiba ülök, és igyekszek valami szépet találni ebben a városban még aznap.

Sajnos továbbra is csak szemetes utcákkal és kiismerhetetlen úthálózattal találkoztam, ahol még a GPS se segít, aztán egy belvárosi részen újból tettem egy kis sétát... itt egy olyan utcába, vagyis inkább sikátor szerűségbe keveredtem, amit leginkább a józsefvárosi kínai piachoz tudnék hasonlítani, csak sokkal nagyobb kiadásban. Mivel elég későre járt, így a legtöbb árus már pakolászott éppen, de azért jól megnéztek maguknak... és itt most nem a vendégszerető pillantásokról volt szó. Hozzáteszem sok helyi kolléga figyelmeztetett indulásom előtt, hogy nagyon vigyázzak KL-ben, nem túl biztonságos hely, a bűncselekmények száma igen magas, tőlük is ellopták a pénztárcát/táskát. Ilyen gondolatok közepette sétáltam végig az említett utcában, bevallom őszintén, hogy azért megfordult a fejemben, hogy nem jutok az út végére, legalábbis nem feltétlenül a fényképezőgépemmel és a gyűrűmmel együtt... Itt egy fotó, amin az "utca" vége látható, hamarabb nem mertem elővenni a fényképezőgépet :)

Ugorjunk a másnapra, amikor továbbra is célul tűztem ki, hogy meglelem valahol a város szépségét, amit idáig nem igazán sikerült. Első körben a TV-torony érdekelt volna, ami Ázsia 2. legmagasabb tornya, így próbáltam a kocsival a városköpontban parkolni, és továbbra is kitartani az elvem mellett, hogy majd én gyalog felfedezem KL-t... nem sikerült :)

Kora délután lehetett mire végre eljutottam a TV-toronyig, de szerencsére előtte már volt alkalmam közelebbről is megnézni a Petronas-ikertornyot, ami a világ legmagasabb ikertornya, tényleg monumentális. Szóval TV-torony, 3500Ft-ért lehet felmenni, de ez a belépő megéri az árát... viszont amint feljutottam, három helyi fiatal jött oda hozzám, hogy töltsünk ki egy turizmussal kapcsolatos kérdőívet... otthon valószínű nemet mondanék, de itt valahogy úgy van vele az ember, hogy legalább látják, hogy magyarok is járnak erre, kicsit az ember a hazáját képviseli. Továbbá hozzátették, hogy fizetni kell... amit igencsak nem értettem, de utána helyesbítettek, hogy ők fizetnek nekem :) Nem nagy összegről van szó, 350Ft... (itt most nem az összegek nagysága miatt írom le ennyire pontosan az értékeket, csak szeretném megmutatni a közvélemény-kutatás különbségeit). Tényleg kb. 10 perc alatt elmondhattam, hogy mi a véleményem egy a turistáknak szánt csomagról, persze közben már kezdtem aggódni, hogy ők ezt nekem majd el akarják adni, de végül kiderült, hogy nem! Fel se merült, hogy vásároljam meg, pedig már nagyon készültem, hogy milyen indokokkal fogok nemet mondani :) Végezetül átnyújtottak egy borítékot, amit meg se néztem, jobban érdekelt az elém táruló fantasztikus panoráma... Amikor végeztem kukkantottam bele a borítékba, és látom, hogy 3500Ft-nak megfelelő ringit van benne... Elkezdtem gondolkodni mit tegyek, hiszen azért csak 10x-es összeg van benne, mint amiről szó volt, és mindezt egy 10 perces kérdőívért? Úgy döntöttem szólok nekik, lássák milyen becsületes nemzet vagyunk, hiszen csak odavéstem nagy betűkkel, hogy HUNGARY :)

Szerencsére még mindig ott voltak, így mutattam nekik a borítékot, illetve a benne lapuló összeget, és nagy meglepetésemre mondták, hogy igen-igen, nem történt tévedés, ennyi pénz jár a közreműködésemért és mosolyogva jó vásárlást kívántak :)

De ami könnyen jön könnyen megy... nagyban örültem, hogy úgymond akkor ingyen jutottam fel a toronyba, egészen hétfőig, amíg meg nem állított a motoros rendőr, vagy inkább mondjuk úgy, hogy leszorított az útról, pedig igyekeztem nem hagyni magam... :D Persze fékezés közben még sikerült utolsó pillanatban becsatolni a biztonsági övet, de a szemfüles maláj fakabát már hamarabb kiszúrta, ezért is állított meg. Innentől kezdődtek a bonyodalmak, természetesen beismertem, hogy nem használtam a biztonsági övet, de mint kiderült útlevél sincs nálam, sőt fénymásolatát is elhagytam, így a vízumomat se tudom bizonyítani... Végül egy 20.000Ft-os bírságot szabott ki, amit igen sokalltam, így próbáltam puhatolózni, hogy esetleg nem oldhatnánk-e meg valamilyen alternatív módon... :) Azért kicsit féltem, nehogy végül azért is bajba kerüljek, hogy próbálom megvesztegetni a rendőrt, de szerencsére ő is rugalmasan állt a dolgokhoz... így már csak az alkudozás volt hátra... ezt se gondoltam volna, hogy a rendőrrel azon fogunk "vitatkozni", hogy mennyiért hunyna szemet a vétkeimért... :) Én első körben 1300Ft-ot ajánlottam neki, annyi volt nálam kis címletekben :P (itt egyébként ennyi elég szokott lenni a helyiek szerint), viszont a külföldieknek minden drágább, így végül kénytelen voltam egy 50 ringit-est adni neki (3500Ft). Szóval így kerek a történet... ha azt nézzük, duplán szerencsém volt, hiszen életem legjobb órabérét sikerült elérnem a TV-torony tetején, és még egy maláj rendőrt is lefizettem... :D